szerda, április 02, 2008

deja vu

keso este van.. valaki mas szobajaban toltom az ejszakat mint sajatomban.. semmi sem sajatom abbol ami korul vesz. es megis ithon vagyok.

leptopon nyomogatom a billentyuzetet.. es ez a hang.. es az ejszaka.. es a furcsa erzes hogy idegen minden korulottem...

most ket eve meg ott voltam. este volt, szep volt, kellemesen eltoltott estek valaki mas szobajaban ahol fura fenyek kozt az a kellemes illat szallt folyamatosan az orrom alatt... az a szag amit mindneki szeret meg ha nem is tudja mi az. billentyunek hangja a nagy beszelgetesek hattereben.. es egy szivet mozgato beszelgetes interneten..
akkor erte el a maximalis pontot es a csucs utan csak a nagy eses kovetkezhetett...

tavasz van. es ilyenkor azt hiszem ha nemis akarom, de mindig eszembe fog jutni Belgium, a belga elet, az eletem egyik legjobb idoszaka, az eletem egyik fontos pontjanak elvesztese. tavaj meg optimistan neztem szembe a jovovel es gondoltam elmult. de a baratsag mindig marad. minden evben, legalabb 1x eszembe fog jutni dupla d utolso igazi beszelgetese velem. mikor ezek a leptop fele billentyu hangok hataroztak meg az egesz jovot.

azon az esten sok olyat tettem mint amit addig soha. azon az esten eleg meresz voltam ahoz hogy tudjam nem csak egy baratot fogok elveszteni mire haza jovok Belgiumbol.

ezeken kivul, szinte naponta elsetalok ott, ahol megigertem hogy barat ide vagy oda, eleget vartam ahoz hogy valaki felnott modon viselkedjen es ne gondolja azt hogy szamon fogom kerni azt ami nem is volt..

most tudom hogy kicsit ossze vissza beszelek, de neha azt gondolom jo lenne meg mindig baratkent elbeszelgetni, meginni egy teat vagy megnezni egy filmet.

vannak baratok akiket elso perctol ugy erezzuk hogy eletunk elso percetol ismerunk. es vannak olyanok akikkel barmilyen sok idot toltunk, sosem fogjuk azt gondolni hogy igazan kozeli baratunk vagy hogy igazan ismerjuk

van olyan hogy az hianyzik legjobban ami nem is volt nekunk soha. es van olyan hogy hianyzik az ami mar van.

de vannak olyanok akikre sosem tudok elegge megharagudni, es vannak olyanok akiknek pillanatokon belul le tudnam harapni a fejuket.

ez a post most elegge szentimentalis frocsnek sikerult.. de nem tudok nem vissza emlekezni ezekkel a billentyu hangokkal a hatterben. ezek a hangok sokmindennek voltak tanui.. ezek a hangok..

szeretnek egy leptopot csak hogy napont ezt erezzem..
hogy naponta kicsit a multba eljek es kicsit gondoljam azt hogy meg mindig ott lessz ha belepek az internetre..

ja es ui: valojaban utaljuk dupla d-t!

1 megjegyzés:

gemynius írta...

remek gondolatok