péntek, február 27, 2009

not a happy end..

pasim kerdezte ha ki koltoztehnenk. nem tudtam mit valaszoljak ra.
vele nehez lenne. marmint nem tudom ha o megkapna a vizumot. nem tud angolul, nem ert szamitogephez.. nem ert sokmindenhez. nagyon nem illik ebbe a kepbe. ha en maradnek, nem tudom ha jol ereznem magam vele. nem itt. sosem laza, sosem szorakozik igazan, nem tud angolul, sosem csinalna semmi extremet.

nem tudom miert zavarnanak ezek a tenyezok. de tudom hogy nem ereznem magam jol.

es valamiert meg mindig mindenki probal lebeszelni rolla. meg itt ezek az emberek is. akik alig lattak.. na jo, nem epp.. de ahoz kepest eleg keveset lattak. es ok kijelentettek hogy ok mas pasira gondoltak mint volegeny szrepere. valaki aki itt van. ezt most nem firtatom.

nem akarok emlekezni milyen volt regen. mielott eljottem, jo volt. jol ereztem magam, boldog voltam es ugy ereztem igen, hozza akarok menni.. de voltak pillanatok nemreg mikor mas jart az eszemben.

na a lenyeg az, hogy szeretnem ha ugy ereznek mint ezek a lokottek akik holnap eskudnek. nagy buli lessz. nemis eskuvo, nem lagzi, ez egy buli. szeretnem ha olyan boldog lennek mint ok. mert boldognak, boldgo vagyok, de nem ugy. valahogy maskepp. es szeretnem ha en is ennyire vagynek a hazassagra..

lehet megsem a jo szemelynek mondtam igent. ami szomoru. mert nem vagyok az a szemely aki valaha visszalep.

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

meg mindig jobb most visszalepni mint kesobb. ezt csak mindabbol megitelve ahogy irsz rola. egyszerubb most mint aztan egy valas.