nagyon sok ideig volt nekem valamim amirol nagyon nehezen gyozodtem meg h nem is jo nekem. nagyon sok ideig nem vigyazott ram senki es nagyon sok ideig azt ereztettek velem h nem vagyok nagy tehetseg. meg tobb ideje nem erdekklodot senki a munkam irant. vagy az irant amit en szeretek es csinalok. (most ha a lanyok olvassak majd ezt a postot tuti masra gondolnak mint kene es azt fogjak mondani hogy eltulzom a dolgokat..) sok ideig nem tudtam milyen az ha.. nem. valojaban most sem tudom... szoval. elorol. nem tudom milyen az amit csak masoknal latok es amit annyira valoszinutlennek talalok hogy aztan megilyedek azon hogy tul realista lennek. aztan megsem.
az van hogy most nem tudom elmagyarazni hogy mit is akarok mondnai. majd talan kis ido mulva.. most csak orulok annak h laura es irina (osztajtarsaim es baratnoim) mind vegig igazat mondtak.... es ez mar hosszu sztori.
szepen eltereltem a szot a lenyegrol.szoval hogy mitol is felek? hat attol felek h megint fejjel megyek a falnak. h nem latom a fat az erdotol. hogy nem magammal torodom. hogy azt fogom valasztani ami konnyebb vagy hogy azt fogom csinalni amit nem akarok csak hogy ne ismetlodjon a tortenelem. igen. ez a helyes valasz. ettol felek: history always reppeats itself!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése