volt nekem egy ilyen post-om..

"how do you define love and happines?
kedves olvasoim. szeretnem ha mindneki leiran.. roviden vagy hosszan ahogy jol esik, egy szo vagy szaz szoban.. hogy szerintetek mi a boldogsag es mi a szerelem? es melykotoknek volt szerencseje hozza?"

eleg tag az ahogy mindneki lerita. mind az osszes 0. nembaj.

kesz

ha hiszitek ha nem, en minden nap megprobaltam. kezdve a pest-szatmar utrol.

lassan lehet feladom. illetve nem adom fel, csak nem csinalok semmit. nem teszek egyik erdekeben semmit sem. csak attol felek annak az lessz a vege hogy julius vegere meg mindig lessz gyuru az ujjamon.

miert pont julius, errol most nem beszelek.

most kb az van...

miota haza ertem probalom befejezni ezt az eljegyzosdi dolgot..
igen. pontosan.

o nem engedi. hogy ezt mennyire lehet nem engedni/hagyni ez hosszu sztori. nincs kedvem beszelni rolla.
farszto. de nagyon. elhasznaltam az osszes gyujtogetett erom..

kozben baratok reg megelegeltek. tudom.

de nekem tenyleg nincs mar erom.

tegnap megfaztam.. estere ugy kivoltam bukva nem tudtam mozogni. gondolkodni sem. zombi voltam... reggel le estem a lepcson.. tobbek kozt nem vagyok kepes megirni a diszertaciom. ami eleg gaz.

es megszakitottam minden kapcsolatot ausztraliaval. kaptam egy mailt amiben igencsak kifejtik mennyire genya vagyok. es igazuk van.

ugyhogy most onsanyargatassal, csokival, eperrel es coldrex-el apolgatom magam. csendben. egyedul. szerintem most megszakitom a kapcsolatot mindenkivel egy idore. lehet tobbet irok majd ide.
mindenki jobban jar..

(f*szom. nem hiszem el hogy egy par hete vagyok ithon de mar depresszio kornyekez..)

az hogy elmentem sydneybe, eletem legjob tortenese volt!

ennel jobb nem is tortenhet mar velem. de igen. mondjuk az hogy vissza megyek. de most enyhen fel adtam a remenyt. majd talan diplomazas utan.
tudnilik egy heten belul van vizsgam pedagogia kurzusbol.
egy honap mulva meg dizertaciom.

a jo hir az, hogy a mesteri projektem mar megvan, csak meg kene irni az 50 oldalas dizertaciot.

ithon

rakasig van tele a cseresznyefa! rengeteg lett!

kulomben orultem ithon lenni, csaladot latni, talalkozni baratnokkel, kutyamat ugyusgetni, automat vezetni (na az nagyon jo volt), vegre fodraszhoz menni (koszi kitty, most is tokeletes lett!), es meg a munkam is elvezem.

mindennek ellenere nem erzem feltetlenul jol magam.. :(

ejjel mindig ausztraliaval almodom.. parszor megebredtem es angolul beszeltem. furcsan is nezett a parom.. mert o nem ert angolul.
es allitolag rohogok almomban.. vagy minimum mosolygok.

azt mondjak nekem az itteniek hogy nem ertem meg haza. en azt mondom hogy el sem mentem.

kulomben

mult ejjel kolozsvaron voltunk. buliztunk nagyot.
es szerintem irto egy ironikus kirandulasnak sikeredett..
tobbek kozt mert talalkoztam dupla d-vel, es ugyanazon az esten heaven street seven koncerten azt hallgattam hogy "par ev mulva az ures utcan el mentek egymas mellet..." (ja es pont ugyanott ahol utoljara talalkoztunk.. mikor meg negyed eves egyetemista voltam...)

szia dupla d. jo volt latni teged ujra. :)

andi nem tunt el :)

csak nagyon sok mas minden lefoglalt..

peldaul az opera jo volt, aztan a hegyekben husvetoztunk.. eletemben eloszor motoroztam, meglatogattam a muveszeti egyetemet sydneybol.. es meg sok mas ilyen kis "aprosagot" csinaltam.
mint peldaul azt hogy munka elott, egyik reggel egy haaatalmas pokot talaltunk a hazban.. azt mondtak allitolag megrezo, de nem tudja atharapni a bort. attol meg ugyanolyan ilyeszto volt. es akkora volt hogy nem gondoltam letezik olyan spray ami megolne. ennek ellenere volt. szegeny.. az volt a nap amikor ugy dontott ongyilkos lessz..

tobbek kozt szerelmes lettem. errol nem tudom ha irjak vagy sem. valoszinu mar igy is az emberek eleg rossz velemennyel vannak rollam. azok akik olvastak eddig...

es nem vagyok biztos hogy a vilag kene tudjon ennyire aprolekosan mindnerol.